Lillafüred Kapuja Mini Hotel Étterem • Szállás Lillafüreden

Varázslatos környezetben, nyugodt pihenés!

Diósgyőr

  • Cím: 3535 Miskolc, Partos út 14. | Tel/Fax: 06 (46) 339-423 | Mobil: 06 (30) 9-681-045 | Email: lillafuredkapujahotel@chello.hu | Kresák János hotel-igazgató

Diósgyőrt Anonymus említette először. A hagyomány szerint 1782-ben kezdődött el a papírkészítés a diósgyőri koronauradalomban. Ezt tekintik a Diósgyőri Papírgyár alapítási évének. A városrész az ország egyik legfontosabb ipari központjává fejlődött az évszázadok során. A helyi szénbányászat 1867-ben kezdődött Perecesen, majd a Csanyik-völgyben. A Fazola (Fassola) Henrik által lerakott alapokon felépült az Új Vasgyár, és 1879-re az új acélmű is. Mára mindkét iparág minimálisra csökkent, a bányászat szinte teljesen megszűnt.

Az egykori mocsaras környezetből kiemelkedő sziklanyúlványon épülhetett az a földvár, A vár első írásos említése Anonymustól származik, akinek leírása szerint Árpád vezér Böngérnek, Bors apjának adományozta a Miskolcnak nevezett földet és azt a várat, amelyet Győrnek neveztek, ezt a tatárok pusztították el 1241-ben. Helyén 1262-1270 között építtetett ovális alaprajzú kővárat az Ákos nembeli Ernye bán. A mintegy 2000 négyzetméter belső és 4000 négyzetméter külső területével, a korszak egyik legnagyobb magyar vára lehetett. A tatárjárást követően épült vár az 1340-es évektől már királynéi javadalom volt. 1526-ig hat királyné “jegyruhája”, vidéki rezidenciája volt a vár. Rendkívül fontossá akkor vált, amikor Nagy Lajos Magyarország és Lengyelország uralkodója lett, hiszen fontos lengyel út vezetett erre. A vár falai között sokat időzött Nagy Lajos is. 1381 végén itt ratifikálták a Velencével kötött békét. Ekkortájt kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú gótikus vár királyi pompájú kiépítése. A királyi vár hatalmas tömbjét, amelynek építése 1379 körül fejeződött be, sokszorosan tagolt védelmi gyűrűk fogták közre. A várpalotát sokszögű külső vár övezte és a várfalból a négy égtáj felé ikertoronnyal erősített kapuépítmények emelkedtek ki, amelyek a vizes árkon átvezető fahidat fogták közre. 1526 fordulópont volt a diósgyőri vár történetében is: a palota jelleggel szemben az erődítmény szerep vált dominánssá. Mátyás idejében – amikor Podjebrád Katalin, majd pedig Aragóniai Beatrix kapta a várat jegyajándékba – készült el a külső várfalöv és a vizesárok ellenfalának kváderes kiépítése a palota reneszánsz díszítményeivel egy időben. Erre utal többek között az a ma is jól látható, díszesen faragott Mátyás-címer, amelyet a külső vár többszintes késő gótikus kaputornyának megmaradt faltömbjére helyeztek. A későbbiek során azonban folyamatosan csökkent védelmi jelentősége. A vár a XVIII. század végére elromosodott, igazi feltárása, műemléki helyreállítása csak 1950 után indulhatott meg. A műemléki helyreállítás 1953-tól több mint 20 évet vett igénybe. Az 1990-es évektől újabb rekonstrukció és ezzel párhuzamosan újabb ásatások kezdődtek. A középkori vár romja és helyreállított építményei önmagukban is élő múzeumnak tekinthetők. A 2500 négyzetméter alapterületű palota valaha mintegy 50 helyiséget magában foglaló, vastag falú, hatalmas épületéből csak négy magas torony és az őket összekötő épületszárnyak földszintje, s néhol emeleti romja áll. A királynék vára Nagy Lajos király korában élte fénykorát. Ma az ország egyik legjelentősebb műemléke.

A tágas belső udvar kulturális rendezvények színhelye, és innen juthatunk be a látogatható tornyokba, a Rondellába, illetve le az udvar szintje alatti egykori helyiségekhez. Így például a palota keleti szárnyának központi helyiségéhez, a kápolnához, melynek nyolcszögű szentélyzáródása kinyúlt a palota tömbjéből. A kápolna tulajdonképpen kétszintes volt diadalívvel, oltárral és szentségtartó fülkével. Az emeleti részben volt Giovanni Dalmata alkotása a Diósgyőri Madonnaként számontartott reneszánsz oltár, melynek töredékei ma a Magyar Nemzeti Galériában láthatók. Az egyenként 100 négyzetméter alapterületű tornyok közül az északkeletiben az 1381-es, a velencei háborúkat lezáró turini békekötés ratifikálását megörökítő panoptikum látható, illetve innen juthatunk be a Rondellába, ahol a vár és a pálosok történetét bemutató kiállítások láthatók. Az északnyugati torony teteje látogatható, és a csodálatos panoráma megéri a lépcsőzést. A tornyok alatti termekben azok a speciálisan kialakított tárolók kaptak helyet, amelyekben a vár feltárásai során előkerült, több mint félmillió csont-, kerámia-, üveg- és vastárgy illetve töredék leletet helyezték el. És itt látható, illetve próbálható ki az éremverő golyósprés is. A délkeleti toronyban XIV-XVI. századi kézifegyvereket és címerpajzsokat mutatnak be a lovagteremben. A vár külső fala körbejárható. A kazamatában található Közép-Európa legnagyobb lélekszámú panoptikuma, melyben hat életkép mutatja be a XIV. századi középkori életet. Rekonstruáltak egy régi kemencét, és természetesen van egy mély kút, ahová a látogatók aprópénzt dobálnak a visszatérés reményében. A diósgyőri vár fontos kulturális helyszín: évtizedek óta otthona többek között a Dixieland Fesztiválnak, a Kaláka Nemzetközi Folkfesztiválnak, a Várjátékoknak, a Történelmi Forgatagnak, színházi és operaelőadásoknak, a Várszínházi estéknek és már egyik játszóhelye a Miskolci Operafesztiválnak is.

Online Szállásfoglalás

A *-gal jelölt mezõk kitöltése kötelezõ.