1892 óta a Garadna- és Szinva-völgy találkozási pontjánál, a Hámori-tó partján épült klimatikus üdülőhelyet hívják Lillafürednek. Diósgyőrből a Szinva gyönyörű szurdok-völgye vezet a Bükk-hegység egyik legfestőibb pontjához.

A szurdok erdővel borított oldalain fehér mészkőszirtek emelkednek. Köztük is a legnevezetesebb a Molnár-szikla meredek csúcsa, ahonnan a hagyomány szerint a molnár leánya a szegény molnárlegénnyel együtt azért vetette magát a mélységbe, mert nem lehettek egymásé.

E Kazinczy Ferenc által “magyar Tempe”-nek nevezett térség a múlt század utolsó évtizedében Bethlen András, akkori földművelésügyi miniszter támogatásával kezdett üdülőhellyé válni, aki felesége, Vay Lilla udvarlására-tiszteletére keresztelte meg az újszülött pihenő-gyógyító települést.

A Hámori-tó is a Fazola család kezdeményező kedvének eredménye. A korszerűsített üzemek vízigényét csak egy völgyzáró gát megépítésével lehetett biztosítani. 1813-ban építették meg a völgyzáró gátat, amely visszaduzzasztotta a Garadna-patak vizét. Így hozták létre a másfél kilométer hosszú Hámori-tavat, ahol csónakázásra, evezésre és sporthorgászatra nyílik lehetőség.

A hely szellemét, akkor még szinte zavartalan csöndjét, tiszta levegőjét nyarait itt töltve Herman Ottó már évekkel korábban kezdte rendszeresen “használni”. 1890-től a mai Erzsébet-sétány 33. sz. alatti “Pele-ház”-ban dolgozott-lakott. Lillafüred a Bükk-hegység keleti felében, a “Fennsík” keleti és a dél-keleti Bükk észak-keleti peremének határán fekszik, a Szinva völgyében, 300-350m tengerszint feletti magasságban. Az elôbbi felől a Szt. István-tető (650m), az utóbbi a Fehérkő-lápa tető (587m) és a Jávor-hegy (626m) fogja közre. Északi végén, a Palota szálló alatt, ahol a Hámori-tóból kilépő Garadna és a Szinva völgye találkozik, Felső-Hámorral szomszédos.

A szűk völgy keskeny völgytalpát elfoglaló település főleg barlangjairól és vízeséseiről, valamint a Herman Ottó emlékházról és a Palota Szállóról nevezetes. A Bükk-hegység mészkőből és homokkőből felépült tömegében a felszín alatt található mészkőrétegben a csapadékvíz kiterjedt barlangrendszereket alakított ki. Az István-barlang, amelynek legismertebb része a nagyterem, a lépcsőkön keresztül megközelíthető kilátó és a 30 m magas kupolacsarnok. Az egész éven át 10°C hőmérsékletű barlang cseppkőképződményei nagyon érdekesek.

A Palota-szálló parkjának egyik természeti látványossága a szálló függőkertjén keresztül megközelíthető vízesés, melynek robaja messzire elhallatszik. A vízesés közelében, a függőkert falában nyílik a Forrásmésztufa-barlang vagy másképpen Anna barlang mesterséges bejárata. ősrégészeti szempontból a Szeleta-barlang lett világhírű, amikor Herman Ottó a múlt század végi kutatások eredményei alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Miskolc környéki barlangok az őskori ember egykori lakóhelyei voltak.

Lillafüredről könnyedén el lehet jutni a közelben lévő bükk-i látnivalókhoz. 1-2 órányi túrázás után eljuthatunk a Látókövekhez, vagy Szentlélekre, Ómassára vagy a bátrabbak egészen Bánkútig merészkedhetnek.

Kisvasúttal a városba, vagy ellenkező irányba Garadnára lehet “elzötykölődni”. Mindkét irányban felemelő látványt nyújt az erdő szépsége.