Budapest és a szlovák határ (Tornyosnémeti) felől a 3-as főúton közelíthetjük meg a várost, míg Ózd felől a 26-os, Tiszaújváros felől a 35-ös, Sátoraljaújhely felől a 37-es főúton érkezhetünk ide, de fontos bükki utak is (Ózd és Eger felől) vezetnek a településre. Két vasútállomása (Tiszai és Gömöri pályaudvar) a Budapest – Hatvan – Miskolc – Szerencs – Sátoraljaújhely, a Tiszaújváros – Miskolc, Mezőcsát – Miskolc, Hidasnémeti – Miskolc, Ózd – Bánréve – Miskolc, Tornanádaska – Miskolc vonal vonatait fogadja.

A Bükk mészkőhegységből fakadó Szinva-patak és a Szlovákiában eredő Sajó folyó találkozásánál alakult ki a Borsodi-medence legjelentősebb központja, Miskolc. A két vízfolyás találkozása telepítő tényezője volt már az ősi kultúráknak is. A régészeti kutatások igazolták, hogy a paleolitikumtól kihasználták az emberek e kitűnő feltételeket, melyek a pásztorkodáshoz és a gazdálkodáshoz nyújtottak lehetőséget. A magyarság több mint egy évezrede telepedett meg ezen a tájon, s a településnek nevet adó Miskóc nemzetségnek a XI. századtól lett a központja. A település földrajzi helyzete azért kedvező, mert a város közelében a Sajó- és Hernád-völgy kapuként szélesedik ki, és jó összeköttetést teremt az Alföld felé. Az előnyös forgalmi fekvés és a különböző gazdasági kistájak találkozása miatt fejlődött Miskolc hazánk egyik igen jelentős vásárvárosává. A várost kelet-nyugat és észak-dél irányú közlekedési útvonalak szelik át, e négy irányt jelzik a város kapu elnevezésű részei is: délről a Csabai kapun, északról a Szentpéteri kapun, északkelet, kelet felől a Zsolcai kapun, nyugat felől a Győri kapun át vezet az út.

Miskolc kereskedelmi szerepkörével szinte egyidős a város ipari funkciója. Ipari fejlődését a helyi szén, a hasznosítható kőzetek és ásványok, az épület- és tűzifa, továbbá a bővizű hideg- és melegforrások kedvezően befolyásolták. A XIX. század második felében, a vasútépítés után vett nagy lendületet az ipari fejlődés. 1944-et követően négy évtized alatt háromszorosára növekedett a lakosság létszáma. A város túlerőltetett és egyoldalú fejlesztésének a rendszerváltás óta nyilvánvalóan tapasztalható a hátránya. A válságnak egyetlen kedvező hatása, hogy sokkal tisztább lett Miskolc levegője, s a városkép átalakulásával idegenforgalmi szempontból egyre vonzóbb lesz a megyeszékhely.